Tsintaosaurus pinorhinus

Leírta: Young, 1958-ban.

Korszak: Felső-Kréta

Lelőhelye: Kína

Az egyik legfurcsább kacsacsőrű dinoszaurusz a Tsintaosaurus pinorhinus. Nemrég találtak egy Tsintaosaurus kövületet a paleontológusok. E felfedezés, még nem is lenne nagy "dolog", de a kormeghatározás szerint a K-T határ utánról való. Tehát a meteorbecsapódás utánról. A mai tudás szerint, a dinoszauruszok a meteorbecsapodás után közvetelen eltüntek. De ez a maradvány elgondolkodtatta a tudosókat. És egyre lehetségesebbnek tűnik, hogy a dinoszauruszok, a meteorbecsapódás után még éltek, és lassan fokozatosan haltak ki.

Az állat 10 méter hosszú, 3,5 méter magas, és 3 tonna súlyú. Testalkata, nem különbözik, a többi hasonló méretű fajtól. Teste oldal irányban lapított. A vállaktól a test lejt, de nem annyira mint más fajoknál. Mellső végtagjai valamivel rövidebbek a hátsóknál, és négy ujjban végződtek, de csak három érte a talajt. Hátsó lábai erősek, mozgékonyak. Combcsontja érdekessége, hogy van a hátsó oldalán egy csontos dudor. Erre a részre rendkívül sok izom tapadt, és a farokmozgató izmok is itt tapadhattak meg.  Gerincnyúlványai, a vállaktól, a farok negyedéig rendkívül megnyúltak, és elcsontosodott inak erősítették. Keresztcsontja, 9 összefort csigolyából áll. Farka függőleges széles. Farokszélessége miatt, eleinte azt hitték, hogy kizárólag vizi életet élt. Koponyája érdekes, mivel a szemek felett a koponya tetején, egy hosszú, csontos kinövés található. A tudósok úgy gondolják, hogy mivel ezalatt a csontos nyúlvány alatt, két üreg található az állatnak egy bőrkucsma alakult ki, és ez a hangképzésben jtszhatot szerepet. Szája elülső része fogtalan szarucsőrré alakult.

Írta: Nagy Attila